Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Oroszlán, Szüretelés hava, Magvető hava -
Hónapunk neve a latin October, ,,Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a ,,domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek. Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak. (Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium)

Október 4. Assisi Szent Ferenc napja
1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette. Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól. Ezen a héten szokás volt kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére, és ez az idő volt a legalkalmasabb a vetésre, a szüret kezdetére.

Az Aradi Vértanúk napja - Nemzeti Gyásznap
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elbukott. A Habsburg császár, I. Ferenc József a kegyetlen Haynau tábornokot küldte hazánkba, hogy megbüntesse a szabadságharcosokat. Aki csak tudott, külföldre menekült. Így Kossuth Lajos és Bem apó is. Akinek nem sikerült elmenekülnie, azt vésztörvényszék elé állították. A forradalmi magyar kormány első miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost Pesten, a honvédsereg vezető tábornokait az aradi várban végezték ki. Ők tizenhárman az aradi vértanúk, akikről minden évben ezen a napon megemlékezünk. Az 1848-49-es szabadságharc megtorlásainak jelképe Batthyány Lajos és az aradi tábornokok kivégzése. Aradon a bíróság munkája augusztus 25-én kezdődött meg Kiss Jenő perével, aki a legmagasabb rangú foglyuk ejtett tiszt volt. Kevés szó esik arról, valójában hogyan működött a hadbíróság, az aradi vértanúkat milyen körülmények között vonták felelősségre. Az osztrák hadbíróság 14 tagból állt, a vádlott tiszt rangjának megfelelő összetételű volt a bíróság. A mai jogrendszerhez képest lényeges eltérés, hogy a vád és a védelem szerepét egyaránt a hadbíró (Karl Ernst) látta el. A kihallgatási jegyzőkönyvek hiányos adatai miatt nehéz rekonstruálni a perek pontos menetét, annyi azonban bizonyos, hogy a tábornokok nem találkoztak egymással, csak a vallomásuk felolvasásakor a folyosón illetve az ítélethirdetéskor. A bíróság a vádlottak vallomásainak felolvasása után vonult vissza döntéshozatalra. Az ítéletek már az eljárás előtt megszülettek, így ennek a folyamatnak formális jelentősége volt csupán. Az ítéleteket október 5-én hirdette ki a bíróság, a kivégzések pedig másnap, a hajnali órákban kezdődtek meg. A vádlottak közül Gáspár András kapott egyedül börtönbüntetést, Lenkey János kivégzését pedig elhalasztották elmebajra hivatkozva. Lenkey pár hónappal később vesztette életét a börtönben. "... a mellékelt ítéletek végrehajtására reggel, kellő időben kerüljön sor, hogy az elítéltek elrettentő példaként egész nap közszemlére legyenek kitéve a vesztőhelyen." idézet az aradi vértanúk kivégzésével kapcsolatos utasításából Tovább…

Október 15. Teréz napja
Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. Ilyentájt a hűvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek és a lakodalmasoknak.

Október 20. Vendel napja
A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. Vendel társulatokat un. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

Október 21. Orsolya napja
A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél. Kőszeg környékén hagyományosan ezen a napon kezdték a szüretelést.

Emlékezés az 1956-os Magyar Forradalomra:
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg¬szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün¬te¬té¬sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje¬ződött be november 10-én. Tovább…

Október 26. Dömötör napja
A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Ez volt a bezáró mulatsága a juhászévnek.

Október 28. Simon - Júdás napja
Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez - mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk