Skorpió hava, Szent András hava, Begyűjtés hava, Enyészet hava. |
|
|
|
BOLDOGASSZONY HAVA - TÉLHÓ - FERGETEG HAVA
A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál (,,novem" = kilenc). A ,,novem" a görög ,,ennea", ,,enneva" származéka, ez viszont a ,,neosz-neá"-ból eredt, s ez azt jelenti, hogy ,,új, félig felnőtt, tapasztalatlan" - eléggé plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.
Bár a római nép novemberben is talált alkalmat az ünneplésre - ilyen időszak volt a Ludi Plebeii, ,,plebejus (ünnepi) játékok" két hete (nov 4-17.) a maga futóversenyeivel és színielőadásaival -, nem örököltünk Rómától jeles novemberi ünnepnapokat.
A hónapot illő módon őszi lombszín ruhájú, repülő ifjú jelképezte, fején bogyós olajág-koszorúval (a mediterráneumban november az olajbogyószüret kezdete). Az alak baljában a hónap terményeivel, répa- és káposztafélékkel teli tálat tart; jobbjában pedig a Nyilas jelét, hiszen november 23-a a Nyilas ,,védjegyű" csillagászati hónap kezdete. November egy másik antik eredetű jelképe, a nyilazó vagy nőrabló kentaur a Nyilast személyesíti meg. Mezőgazdasági munkák szerint ökrökkel szántó, vető, olajbogyót szüretelő, lóhajtotta olajpréssel dolgozó paraszt, disznókat makkoltató pásztor volt a helyi éghajlattól függően november jelképe.
A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után Szent András hava volt.
JELES NAPOK
- november 1.: Mindenszentek napja
- november2.: Halottak napja
- november 11.: Márton
- november 19.: Erzsébet /II .András lánya/
- november 25.: Katalin /Alexandriai királylány/” Katalin ág hajtatása
- november 30.: András- Adventi időszak kezdete. Disznóvágás kezdete.
IDŐJÓSLÁS
- Ha novemberben megszólal a pacsirta, azt mondja: két szűrt végy magadra!
- Ha Katalin kopog, Karácsony locsog.
- Ha sok köd van ősszel, tavaszra sok csapadék várható.
- Dér után nem messze a tél.
|
November 1. Mindenszentek napja |
|
|
|
E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.
A népi tudatban a Mindszentek napja azoknak a halottaknak az emlékét őrzi, akiknek a neve nem szerepel a naptári év ünnepei között. A csendes emlékezés napja. A Mindszentekhez szorosan kapcsolódik a következő napi ünnep, a Halottak napja.
A hozzátartozók temetőjárása már októberben megkezdődik. Helyrehozzák a sírokat, krizantémmal, őszirózsával, az elmúlás virágaival díszítik őket. Ilyenkor az ismeretlen holtakra is gondot fordítanak az emberek. Mindenszentek estéjén az eltávozottak emlékezetére megszólalnak a harangok, és gyertyák gyúlnak. Ez alatt az idő alatt a lelkek jelképesen megpihennek. Az ősök sírjánál összegyűlik a rokonság, és a halottak üdvéért imádkozik.
|
November 2. Halottak napja |
|
|
|
Városon és falun egyaránt a halottakra emlékezés ünnepe. Rendbehozzák a sírokat, feldíszítik, gyertyát gyújtanak a halottak tiszteletére.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belôle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
Aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.
Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére, megzavarja a holtak nyugalmát. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
|
november 3. A Magyar Tudomány Napja |
|
|
|
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.
A Magyar Tudós Társaság (későbbi Tudományos Akadémia) születésnapja:
Széchenyi István az 1825. szeptember 11-én Pozsonyban megnyitott országgyűlésen kezdte meg közéleti tevékenységét. Ennek keretében 1825. november 3-án, felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására, egy Tudós Társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel.
Az új intézmény indulásakor Széchenyi a hangsúlyt a magyar nyelv művelésére helyezte. Ezt a célt rögzítették ,,A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról" hozott 1827. évi XI. törvénycikkelyben is.
A Magyar Tudós Társaságnak, majd 1858-tól használt nevén Magyar Tudományos Akadémiának olyan tekintélyes, kiemelkedő személyiségek lettek későbbi elnökei, mint például Eötvös József, Eötvös Loránd, Szentágothai János.
1925-ben, az Akadémia alapításának centenáriumán az országgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István és a Magyar Tudományos Akadémia történelmi érdemeit. 1997 óta november 3-a a Magyar Tudomány Napja.
|
November 03. Szt. HUbertus |
|
|
|
Hubert püspök tisztelete főleg Lotharingiában, a Rajnavidéken és Belgiumban virágzik, de hazánkban is több történelmi szakaszban felbukkan.
A vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.
Hubert (meghalt: 727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését - ismét a legenda szerint - maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.
|
November 05. Árpád-házi Szent Imre Napja: |
|
|
|
Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia, akit német nagybátyja, a később szintén szentté avatott Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele.
Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.
|
November 11. Márton napja |
|
|
|
Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Régen Márton nap a gazdasági élet fontos őszi zárónapja volt. Ekkor hajtották be a gulyát legelőre.
Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta.
A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor.
A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros.
Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba.
|
November 13: Magyar Szentek és Boldogok Napja |
|
|
|
A hazai katolikus naptárban november 13. a magyar szentek és boldogok napja. Ekkor mindazokra emlékezünk, akik szülőföldünkhöz illetve nemzetünkhöz tartoznak, és hősi fokon gyakorolták a keresztény erényeket. Méltán kérjük segítségüket és közbenjárásukat hazánkért, saját magunkért és szeretteinkért.
A magyar szentek között vannak olyanok, akiket népi kegyelet övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei és szentjei, a mindennapok vértanúi és Istenbe temetkezett misztikusai is.
Magyar földből sarjadtak, vagy idegenből érkezve magyar földön teljesedett ki életművük, így különösen is számíthatunk testvéri segítségükre Isten színe előtt.
Budapesten, a XI. kerületben áll a Magyar Szentek temploma, amely ezen az ünnepen tartja búcsúját. A vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájának domborművein, Krakkóban pedig az Irgalmasság Bazilikája tavaly felszentelt ,,Szentek Közössége" magyar kápolnájának mozaikképein és a ma szintén Lengyelországhoz tartozó Orawka barokk fatemplomában szinte valamennyi magyar szenttel és boldoggal találkozhatunk.
Az ismert magyar szentek és boldogok statisztikája:
Pannónia szentjei (honfoglalás előtti idő): 7 fő, pl. Szent Márton
Szentek és boldogok Szent Istvántól Boldog Batthyány Strattmann Lászlóig: 49 fő.
Akiknek folyamatban van boldoggá avatásuk: 14 fő, pl. Mindszenty József, Márton Áron, Salkaházi Sára
A magyar Szentek és Boldogok névsora és életrajza ezen a linken tekinthető meg: Link
|
November 19. Erzsébet napja |
|
|
|
Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét. "Szent Erzsébet napja tél erejét szabja." Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A magyar-német középkori kapcsolatokban fontos elem Árpádházi Szent Erzsébet alakja, aki Hessenben, Marburg an der Lahn-ban halt meg, és az áldozatkészség, a szegények és elesettek ápolása, a könyörületes szeretet szimbóluma lett. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben karácsonykor. Ezen a napon mindenféleképpen be kell fejezni az őszi búza vetését.
|
November 25. Katalin napja |
|
|
|
Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. Okossága miatt volt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje. E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak. Mezítláb különféle ágakat loptak a fákról, amely ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat nevezték Katalinágnak. A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.
Időjárásjóslás is kötődik e naphoz: Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog akkor karácsony kopog. Katalin az utolsó mulatós - bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete. Rámutató nap, január időjárására utal.
A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték. Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
