Szalézi Szt. Ferenc: A KERESZT
Azt a keresztet, ami most annyira
nyomja válladat,
mielőtt elküldte volna hozzád az Úr,
mindenható szemével megvizsgálta,
szerető irgalmával átmelegítette,
mindkét kezével méregette,
vajon nem nagyobb-e?
Nem nehezebb-e a te számodra,
mint amennyit elbírsz?
Aztán megáldotta,
szent kegyelmével,
irgalmával megillatosította,
reád és bátorságodra tekintett
és így érkezik a mennyből a "Kereszt",
mint Isten köszöntése, mint a te
Istened szeretetének irgalmas ajándéka.
Két fő, és rengeteg altípust ismerünk. Az egyenlőszárú kereszt a vízkereszt. Ez az ábrán a gömbön belülre esik.
Amennyiben túlnyúlik a gömbön egy ága, úgy már mindenképpen tűzkeresztnek kell neveznünk, de itt is vannak a hosszabb szárak között is nevezetes hosszúságok. A legfontosabb aránynál a hosszabb szár 3,16-szor hosszabb a többinél. Ilyen a Teremtő terjedési arányszáma. Fontos sebességi paraméterek a téridő (Mindenható, Mahad) tachionsebessége, a fénykvantum tachionsebessége és az anyagvilág határparaméterei. Ezek a templomépítési szent szögek láthatók a világ minden vallásának a templomain. Kétségtelen, hogy már ide is betört a liberalizmus, így egyre kevesebb a valóban szent rezgésű templomunk. Ezek nélkül a térrezonanciák nélkül is lehet szép valami, de akkor már csak egy "épület" és nem "templom". Tempus=idő. Szóösszetételekben "temp". Az "us" rovásírásjelünk, ami a teremtési zónát jelenti a Teremtőben. Azt, ahol a fenti képen a gömb is látható. Innen az országalma alakja is.
A forma szimbóluma
Két erővonal találkozása, melynek során egy balról jobbra tartó és egy felülről lefelé haladó erővonal metszi, két ellentétes törekvés köti, akadályozza egymást. Az élet alaptörvénye az ellenpólusok állandó kölcsönös egymásra hatása. Ez a kölcsönhatás minden tapasztalás, szenvedés, fejlődés forrása. A kereszt egyébként az érvénytelenítés, megsemmisítés jelképe is. Gondoljunk csak az ismert szólásmondásra: "arra már keresztet vethet!" -, tehát útjára enged valamit, lemond róla, elveszettnek tekinti. Ha ennek a két egymást metsző erővonalnak, amely kultúránk hatalmas szimbólumává emelkedett, mély rétegébe hatolunk, felismerhetjük benne a karma megsemmisítésének kulcsát is. A kereszt évezredek óta a messianizmus, a megváltás szimbólumává vált az emberiség számára. Krisztus az emberiség szeme láttára mutatta be a kereszt szörnyű és ugyanakkor felemelő misztériumát. A keresztet fel kell emelni! Kínok véres verejtékével, roskasztó súlyát cipelve kell felhurcolni a Golgotára, hogy testünket, a bűnöknek, a szenvedélyeknek és a halálnak ezt a rabszolgáját rajta megfeszítsük. Mert csak a megfeszítés után következhet be a végső szabadulás: a feltámadás!
(Wictor Charon: A misztikus út, részlet)
A szimbólum formái
Nevezetes keresztek
|
Körkereszt:
Napkereszt
Egyetemes őshit jelkép. A világot mozgató és irányító négyes Isteni erő ábrázolása. Az évszakok váltakozását, a négy égtájat, a világegyetem teremtőjének központi kisugárzását jelképezi. Jézus kereszt-szimbólumának és tanításának ősi megjelenítése, mely az energiák harmóniáján alapuló világszemléleteket tükröz.
A négyküllőjű körkereszt a kereszténység előtti időben a nap és a világosság szimbóluma. A keresztény művészetben az Üdvözítőre - ki minden fény forrása - vonatkoztatott jellé lesz. A pogány korban jelképezte az évszakokat és a négy égtájat (világmindenséget) is. |
|
A Tau-kereszt
szimbóluma visszanyúlik az Ószövetségbe. A héber Tau betű ősi formája kereszt alakú volt: ×, később + alakban jelenik meg a pénzeken. Az egyházatyák (Ezékiel 9,4) a megváltás jeleként magyarázzák. Egy angyal parancsot kap az Úrtól, hogy azok homlokára, akik elkerülik a büntetést, tav betűvel jelölje meg, és megszabadulnak. Szent Antal remetét is Tau-kereszttel szokták ábrázolni, ezért Antal-keresztnek is nevezik. Assisi szt. Ferenc gyakran ábrázolta leveleiben a Tau-keresztet (lásd balra). Van egy érdekes magyar vonatkozása is, az a táblázat alatt található!
|
|
Füles-kereszt (Ankh)
az egyiptomi hieroglifákban az élet jele. A vízszintes vonal a körrel: a felkelő nap, a függőleges: az életet adó napsugár.
|
|
A görög kereszt
négy szára egyforma hosszú. A körkeresztre emlékeztet. Már sajátos értelemben vett keresztény jel, melyet számos tárgy díszítésére sokszorozva használnak.
|
|
A latin kereszt
követi a legvalószínűbb történeti kereszt alakot, melyen Krisztus meghalt az üdvösségért.
|
|
Az András kereszt
Szent András apostol vértanúságának jele. A keresztény legendárium szerint X alakú keréken szenvedett kínhalált.
|
|
A kettős vagy apostoli kereszt
felső, kisebb vízszintes szára a kereszt felirat-táblájára utal. Az érsekek és pátriárkák címerjele. Ha Szent István király nem is kapott II. Szilvesztertől pápai követi méltóságot, őt is, utódait is számos kiváltsággal halmozták el a pápák. Ezért koronázáskor a király előtt kettős keresztet vitt a püspök. A magyar címerbe is így került be ("magyar kereszt"), az országalmán is megtalálható.
|
|
A hármas vagy pápai kereszthez
az érseki kereszttől való megkülönböztetésül egy harmadik, vízszintes szárat is illesztettek. Pápák ábrázolásán láthatjuk.
|
|
Az ortodox kereszten
a harmadik, ferdén álló szár a felfeszített Krisztus lábtámaszára utal.
|
|
A talpas kereszt
négy szárához merőleges végződést kapcsoltak. Ilyen forma feltűnik már a Meroving időkben (6-8. sz.).
|
|
A máltai kereszt
a johannita lovagok (Máltai Lovagrend) jelvénye. Nyolc csúcsát a nyolc boldogságra vonatkoztatják.
|
(Forrás: szöveg a Liturgikus Lexikonból, képek a Fogadós gyűjtése)
Krisztus óta a kereszt és a Húsvét szimbóluma együtt jelenik meg a keresztény hitvilágban és ezoterikus üzenetében.
És végül néhány érdekes és értékes magyar emlék:
A szabadkai honfoglalás kori magyar temetőből származó öv, amelyben egy aggastyán látszik, aki jobb kezével áldást oszt, baljában a legősibb T-alakú keresztet tartja. (forrás: Demokrata 2001/14.)
és a Szent Korona
A Szent Koronáról Nemeskürthy István gondolatai itt olvashatók, egy színvonalas multimédiás összeállítás pedig a sulinet-en: itt.
Kereszt – Keresztelés - Keresztszövetség
A magyar talán az egyedüli nyelv a világon, amely a kereszt szóból vezeti le a kereszténységet. A többi nyelvben, más népek a Christos szóból vezetik le; a német, pl. Christentum-nak nevezi azt, amit a magyarok kereszténységnek hívnak. Azonban ez a kereszt szimbólum nem a keresztfa, az Ember Fia megöletésének tárgyi bizonyítéka. A magyar kereszténység kereszt jelképe egy több ezer éves hagyomány, tudás emlékezetét őrizte meg.
Jézus nagyon jól ismerte a kereszt több ezer éves sumer-káldeus-szkíta szimbolikáját, amit a júdeo-keresztény egyház már nem eszerint ismer, vagy félre érti. A keresztet korábban Napkereszt-ként ismerték, amely egyenlő szárú volt egy körbe bezárva. Ez jelképezte a Szellem, a Lélek és az Erő egységét az Egy Élő Istenben és az Isten által.
A szellem a tűz, a lélek a víz és a levegő és az erő a föld elem, és ez a négy ős, teremtő minőség vagy világalkotó elem az isteni szubsztanciából ered és nyilvánul meg a létezésből, hogy életet teremtsen.
Ugyanígy a magyar nyelv őrzi hitelesen a keresztelés fogalmát is, melyet szintén a kereszt fogalmára vezet vissza.
A keresztelésnek a merítés, azaz a vízzel való egyesülés csupán egy része.
A keresztelés során, mint beavatási folyamatban ugyanilyen fontos szerepe volt a levegővel, a tűzzel és a föld elemmel való egyesülésnek.
Ezt a hagyományt ismerték és követték a Melkizedek rendjebeli esszénusok, akiknek Szeretet Evangéliumában szerepel a tűz-, a víz-, a levegő- és a föld-angyalával való egyesülés.
Így a kereszt jelképezte a keresztelés, mint beavatási folyamat végeredményét, a kvintesszenciát, az ötödik elemet, ami magába foglalja, egyesíti a tűz, a víz, a levegő és a föld elemet, azaz a Szellemet, a Lelket és az Erőt.
A keresztelés nem más, mint a tűzpróba, a vízpróba, a levegőpróba és a földpróba, tehát a négy elem uralása. Ezek a beavatások tettek valakit kereszténnyé, ezáltal jött létre a Kereszt Szövetsége a megkeresztelt és a Világteremtő között, ezáltal lett a keresztény ember Isten képmása a Szellem, a Lélek és az Erő Hármas Egységében.
|