Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Május
A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja. Ez a planétaistenfi az asztrológia májusi Ikrek jegyében van ,,otthon". (Általánosságban elmondható, hogy a 7 pleiászt, a Pleiades 7 csillagát a görögök - de mások is - kapcsolatba hozták a 7 planétával. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a csillagzat szabad szemmel látható csillagainak a száma megegyezett a szabad szemmel látható planétákéval, hanem a helye is: a Nap, a Hold és a bolygók rendszeresen áthaladnak rajta.) A csillagkép olümposzi védnöke ugyanakkor Apollón volt. Ők hárman egy vidám regében együtt is szerepelnek. Ez az isteni tolvaj Hermész első csínytevéséről szól, aki még azon a napon, hogy megszületett, ellopta bácsikájának, Apollónnak 50 (!) marháját - a hónap első kétharmadában még a Bika havában járunk -, aztán, mint aki jól végezte dolgát, visszabújt a pólyába, Maia ölébe. A görög maia ,,anyácskát", ,,dajkát", ,,bábát", a dór nyelvjárásban ,,nagyanyát" jelentett, s abból kiindulva, hogy az istennő a 12 olümposzi egyikének volt az anyja, fel kell tételeznünk, hogy neve magának a Nagy Istennőnek egyik megszólítása volt. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május valóban a növekedés hónapja. Bizonyos értelemben Ovidius fején találta a szöget, hisz maior, maius a latin magnus, ,,nagy" melléknév közép- és felsőfoka, és a növekedést fejezi ki. A hónap régmúltjába pillantva, a május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt (Hermész marhalopása szimbolikus utalás lehet erre is). Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. (Hasonló tilalmakkal találkozunk az egykorú zsidó vallási előírásokban is.) A legjellegzetesebb római ünnep a 9-én, 11-én és 13-án tartott Lemuria: a ,,holt lelkek" (lemures) engesztelőnapjai. Illő folytatása volt az Argei ünnep. Ennek bevezetőjeként március Idusát követően, Róma területén felállított alkalmi szentélyekben szalmából és kákából font bábokat helyeztek el (görög: argeiész = ,,fehér", argeó = ,,ünnepel" ,,szántóföldről van", ,,parlagon hever", argiasz = ,,pihenés", ,,szünet"). Május 15-e után ezeket a Vesta-szüzek főpapi segédlettel ünnepélyesen a Tiberiszbe vetették jelképes emberáldozatul. Május 23-án Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával. Május végén, többnyire 29-én kezdődött a ,,földszentelés" ünnepségsorozata: az Ambarvalia, a Robigaliára emlékeztető mezőjáró körmenettel, állatáldozattal és vészelhárító varázslatokkal.

Pünkösd hava, Borjútor hava, Virágzó-Élet hava,
Jeles Napok   Május 1.:Szokás zöld ágakkal díszíteni a házakat istállókat – májusfa állítás. A legények jakabágat szúrtak le az ünnepnapra virradólag kedvesük házajtaja elé. Már a XV. században is május elsõ napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsõsorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát fõként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást elsõ ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. Május2. Anyáknapja Május 4.: Flórián . A tűzzel dolgozók /tűzoltók ,fazekasok, pékek kéményseprők/ védőszentje.   Ezen a napon egyes falvakban nem raktak tüzet, nem sütöttek kenyeret, a kovácsok nem dolgoztak ezen a napon. Május 10. : Madarak Fák napja Május 12., 13., 14.,: Pongrác, Szervác. Bonifác, a májusi fagy rettegett szentjei. Sűrűn előfordul, hogy ezek a szentek névnapjukon „leszüretelnek”, pusztító fagyot hozva a termésre. Május 25. : Orbán. l.Urbanus pápa 220-230 között uralkodott. A szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották védőszentjüknek. A néphit szerint a fagyosszentekhez tartozó nap. Május 30-31.: Pünkösd. Mozgó ünnep, húsvét utáni 7. vasárnap. Európa-szerte elterjedt szokás volt a pünkösdi király választás,  akit versengés útján választottak :lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés stb. Hatalma egy napig, egyes források szerint egy esztendeig tartott. Pünkösd A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltûnt. A XVIII. század végétõl ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt. Napjainkban is élõ szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királynéjárása. A kis királynõ feje fölé társnõi selyemkendõbõl vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynõ néma szereplõ, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének elõmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynõt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender!". A köszöntésért ajándékot kapnak.   Időjóslás

Anyák Napja
Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján ünneplik. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték. Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet ,,felkarolták" a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest - az élő és elhunyt anyák tisztelete - az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. A legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül a legtöbb helyen május második vasárnapjára esik. - február második vasárnapja: Norvégia - március 8.: Afganisztán, Bulgária, Szerbia - március 21., a tavasz első napja: az arab világ legtöbb országa (pl. Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Irak, Kuvait, Libanon, Szaúd-Arábia) - május első vasárnapja: Dél-afrikai Köztársaság, Litvánia, Magyarország, Portugália, Spanyolország, Románia - május második vasárnapja: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Chile, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, Peru, Svájc, Szlovákia, Tajvan, Törökország - május 10.: Latin-Amerika legtöbb országa (pl. Guatemala és Mexikó), Hongkong, India, Malajzia, Pakisztán, Szingapúr - május 26.: Lengyelország - május utolsó vasárnapja: Franciaország, Marokkó, Svédország - június második vasárnapja: Luxemburg - október harmadik vasárnapja: Argentína - december 8.: Panama - Más ünnephez kapcsolódik: Egyesült Királyság (Anglia): az itteni anyák napja (Mother's Day) a Nagyböjt negyedik vasárnapjára esik. A Mothering Sunday nevű vallásos ünnepből alakult ki, amely eredetileg nem kapcsolódik a mai anyák napja ünnephez. India: a nyugati hatásra átvett május 10-i anyák napja mellett megtartják a Durga Puja nevű, októberi tíznapos ősi hindu anyák ünnepét is. Thaiföld: augusztus 12., Sirikit királynő születésnapja Forrás: Wikipedia

Nemzetközi Gyermeknap:
1950. óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt. Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeznek a gyermekek számára. Hasonló rendezvény már a II. vh. előtt is létezett: gyermekhét, amely először 1931. májusában került megrendezésre, elsősorban jótékonysági céllal.

Pünkösd
A pünkösd a görög pentekoszté szóból származik, jelentése ötvenedik. A kereszténység egyik legősibb ünnepe. Eredete az ókori Izraelig vezethető vissza. A zsidóság az Egyiptomból való szabadulást, vagyis a zsidó húsvétot követő 49-50. napon az aratás befejezését ünnepelte meg. A "zsengét", az első termést áldozatként mutatták be Istennek. A történelem során ez a zsidó ünnep egyre fontosabb szerepet kapott. Az időszámításunk kezdetén már ehhez az időponthoz igazították a törvények kihirdetését is. A keresztény pünkösd kialakulásának történetét a bibliában az apostolok cselekedeteiből ismerhetjük meg. Jézus Krisztus halálát és feltámadását, a húsvétot követő ötvenedik napon lángnyelvek szálltak le az apostolokra, s ezáltal megkapták a szentlelket, amint azt korábban Jézus megígérte nekik. Az apostolok tanítását a körülöttük különböző tájakról, más országokból, idegen népekből összegyűlt emberek mindegyike a saját nyelvén hallotta. Erre a csodára, görögül dialektosz utaló jeleket a zsidó tradícióban is megtalálhatunk. Az ősegyház ettől kezdődően sok hívet szerzett, sokan váltak kereszténnyé a megpróbáltatások ellenére is vállalva az üldöztetést. Pünkösd időpontja nem állandó, minden évben máskor ünnepeljük május 10. és június 13. között. Ez abból adódik, hogy a húsvét sem állandó időpontra esik, pünkösdöt pedig a húsvéti ünneptől számítjuk. A keresztény húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követően az első holdtölte után van. A húsvétra a hármasság jellemző. Jézus Krisztus Isten fiát elárulták és keresztre feszítették, halálával megváltotta az emberek bűneit, majd harmadnapra feltámadt. Nagycsütörtökön az ünnepi szentmise végén az oltárfosztás jelképezi Jézus Krisztusnak elárulását és halálát. Nagypénteken Krisztus a sírban nyugszik. A kereszt leleplezésekor megjelenő megfeszített Jézus Krisztus előtt hódolunk, aki megváltotta a kereszthalálával a bűneinket. Az ünnepsorozatában a nagyszombat a feltámadás ünnepe. Jézus Krisztus feltámadásával legyőzte a halált. Ez valójában a szombatról vasárnapra virradó éjjelen történt. Eleinte egész éjjeles virrasztással és Istentisztelettel készültek a feltámadásra. Az ünnepet ma már nagyszombaton késődélután tartják, amikor is a szentmisét követően az oltáriszentségben feltámadott Krisztust körmenetben halad végig az utcákon, hogy mindenki láthassa és örvendezhessen Isten dicsőségének. Pünkösdöt húsvét vasárnaptól kezdődően számítjuk. A keresztény világ régóta ünnepli pünkösdkor a tél jelképes eltemetését. Ez a szokás olyannyira elterjedt, hogy a középkorban még az egyház is elfogadta a néha kissé pogány szokásokkal kiegészített vigadalmakat, amikor is szalmabábuk elégetése vagy vízbe dobása jelképezte a tél végleges eltűnését. Hazánkban az egyik legnépszerűbb hagyomány a pünkösdi király választása. Az, hogy ki legyen a pünkösdi király mindig valamilyen vetélkedésnek az eredménye. Dunántúlon a fiatal legények lóversennyel döntötték el a királyi cím sorsát. A lovakat szőrén megülve kifeszített akadályokon kellett túljutni a győzelemhez. A királyt fiatal lányok koronázták meg az általuk készített virágkoszorúval. A királynak ezután minden földi jóban része volt. Másutt obsitos katonák között zajlott a verseny. A győztes a beöltözött udvartartásával járta a falut, ahol cserépdarabokkal, lyukas lábasokkal dobálták meg "tiszteletnyilvánításként". A pünkösdi ünnepekről számos leírást találhatunk a magyar irodalomban is. A pünkösdi királyságra jellemző, hogy nem tart túl sokáig. A népi versenyek győztesei általában csupán egy napra váltak koronázott uralkodóvá. Innen ered a magyar nyelvben a "pünkösdi királyság" kifejezés, amely a rövid ideig tartó és igen csak bizonytalan hatalmat jelenti. Érdekesség, hogy a "pünkösdi király" jelentését mennyire komolyan is lehet venni. Ferenc Józsefnek a kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna. De egy élelmes szervező felfigyelt az időpont jelentőségére és nehogy a király uralkodása is csak "pünkösdi királyság" legyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt. Ferenc József talán éppen emiatt uralkodott olyan sokáig.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk