Golyó általi halált haltak:

Batthyány Lajos miniszterelnök

- születési hely: Pozsony
- Család: birtokos nemesi családban született, nős, három gyermek apja
- Kivégzés helye: Pest
- Ítélet: kötél általi halál. Batthyány a kivégzési módot megalázónak tartotta, felesége becsempészett egy tőrt, az öngyilkossági kísérlete azonban nem sikerült.
- Kivégzés: golyó általi halálra módosítva a nyaki sebek miatt
- Sírhely: Budapest, Kerepesi-temető

Kiss Ernő tábornok

- születési hely: Temesvár - 1799
- Család: nagybirtokos magyar-örmény családban született, özvegy, gyermektelen
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: golyó általi halál
- Kivégzés: kivégzésekor nem engedte bekötni a szemét
- Sírhely: Alsóelemér (Szerbia), családi sírbolt

Honvéd tábornok. 1848-ban a szerbek ellen harcolt csapataival. Komoly sikereket ért el: bevette a perlaszi szerb tábort. 1849 elejétől Debrecenben az Országos Főparancsnokságot vezette, rövid ideig hadügyminiszter-helyettes is volt. Világosnál esett orosz fogságba.

Schweidel József tábornok

- születési hely: Zombor - 1796
- Család: német polgári családban született, nős, öt gyermek apja
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: golyó általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése
- Kivégzés: Kivégzésekor kezében azt a feszületet tartotta, amelyet a csatákban is magával vitt.
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

Osztrák nemes, magyar honvéd tábornok. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnoka és a kormány székhelyeinek (Pest, Szeged, Arad) városparancsnoka volt. A világosi fegyverletétel után az aradi hadbíróság golyó általi halálra ítélte.

Dessewffy Arisztid tábornok

- születési hely: Csákány - 1802
- Család: magyar nemesi családból származott, nős
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: golyó általi halálra módosítva az ítélet (Halál estéjén aludt. ,,Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni" - mondta a papnak)
- Sírhely: Margonya (Szlovákia), családi sírbolt

Nyugalomba vonult császári tisztként állt a magyar szabadságharc oldalára, és fontos szerepet vállalt a honvédsereg vezetésében. Sok győztes csatát vívott, kitüntette magát a kápolnai csatában és a tavaszi hadjáratban is. Karánsebesnél tette le a fegyvert.

Lázár Vilmos honvéd ezredes (mivel a végnapokban önálló seregtestet irányított, tábornoknak tekintették)

- születési hely: Nagybecskerek - 1815
- Család: magyar-örmény családban született, nős, három gyermek apja
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése
- Kivégzés: golyó általi halálra módosítva az ítélet (Kivégzése előtt levelet írt feleségének.)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

Elhagyta a császári-királyi hadsereget. A szabadságharc kitörésekor ismét katonának állt, ezúttal a magyar szabadság oldalán. A fel-dunai hadseregben szolgált századosként, majd őrnagyként. Az észak-magyarországi hadtest dandárparancsnoka, majd hadosztályparancsnoka volt. Bem József ezredessé léptette elő. Több sikeres csata megvívása után Karánsebesnél esett fogságba. Kivégzését kegyelemből golyó általi halálra változtatták.

Kötél általi halált haltak:

Poeltenberg Ernő tábornok

- születési hely: Bécs - 1813
- Család: osztrák nagybirtokos nemesi családban született, nős, három gyermek apja
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Utolsó szavai: ,,Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!".)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

Osztrák származású honvéd tábornok. Bár nem beszélt magyarul, lélekben mégis magyarnak érezte magát, ezért átállt a szabadságért küzdő honvédsereghez. A pákozdi csatában, majd Görgey felvidéki hadjáratában harcolt. Ezredes hadosztályparancsnokként vezette a kápolnai csatát. Sikereket ért el a tavaszi hadjáratban. A győri, komáromi és görömbölyi csatákat követően vezérőrnagyként került orosz fogságba. Kötél által oltották ki életét 36 éves korában.


Török Ignác tábornok

- születési hely: Gödöllő - 1795
- Család: kisbirtokos magyar nemesi családban született, nőtlen
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Utolsó estéjén várerődítésről szóló szakkönyvet olvasott.)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

Császári és királyi mérnökkari tisztként állt a magyar szabadságküzdelmek mellé. Honvédtisztként Komárom várának parancsnoka volt, ahol az erődítési munkálatokat irányította. Többek között Buda és Szeged erődítését is vezette.

Láhner György tábornok

- születési hely: Necpál (Szlovákia) - 1795
- Család: német polgári családban született, nős, egy gyermek apja
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Utolsó estéjén Donizetti egyik operahősének búcsúáriáját játszotta fuvoláján.)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

A katonai pályát hadapródként kezdte a császári-királyi hadseregben, de 1848. nyarán már hadosztályparancsnokként a Délvidéken harcolt. A hadügyminisztériumban a hadsereg felszerelését, fegyverzettel való ellátását irányította. Komoly szerepe volt a honvédség fegyver- és lőszerellátásában. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. 54. születésnapján végezték ki.

Knézić Károly tábornok

- születési hely: Veliki Grđevac (Horvátország) - 1808
- Család: horvát katona családban született, nős, két gyermek apja
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Halála előtt estéjén családjának írt levelet.)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

Horvát származású honvéd tábornok. A császári-királyi hadsereg tisztjeként tett hűségesküt a magyar szabadságharc eszméje mellett. Részt vett a Délvidéki harcokban, majd 1849-ben a tavaszi hadjárat több csatájában. Világosnál tette le a fegyvert.

Nagy-Sándor József tábornok

- születési hely: Nagyvárad - 1804
- Család: magyar nemesi családban született, nőtlen
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Utolsó szavai: ,,Éljen a haza!".)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

A császári-királyi hadsereg nyugdíjasaként 1848-ban Pest nemzetőr őrnagya lett. Részt vett a délvidéki, majd a temesvári harcokban. A szolnoki csatában kitűnt hősiességével. A tavaszi hadjáratban a fősereg lovassági parancsnokaként harcolt, Buda ostrománál személyesen vezette rohamra katonáit. A komáromi, váci és debreceni csaták után Világosnál tette le a fegyvert.

gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok

- születési hely: Ilbenstadt (ma Niddatal, Németország) - 1819
- Család: elszegényedett főnemesi családba született, nős
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Őreit megvesztegette, kivégzésekor honvéd tábornoki egyenruhát viselt.)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

Német főnemesi származású honvéd tábornok. Magyar felesége révén magyar nemzeti érzülettel, szívében magyar emberként állt a szabadságharc oldalára 1848-ban. Előbb a szerbek ellen harcolt, majd a tavaszi hadjáratban és Buda bevételénél tüntette ki magát. Sikeres ütközeteket vívott Komáromnál, Miskolcnál. A hadbíróság felakaszttatta. A legfiatalabb aradi vértanú volt: 30 éves korában halt mártírhalált.

Alulich Lajos tábornok, hadügyminiszter

- születési hely: Pozsony - 1792
- Család: német polgári családban született, nőtlen
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Halála előtt Horatiust olvasott.)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

A császári és királyi hadsereg tisztje, majd honvéd tábornok, a szabadságharc utolsó honvédelmi minisztere. Német származása miatt nem beszélt nyelvünkön, de a magyar alkotmányra tett esküjét végig megtartotta. 1848 nyarán a Délvidéken harcolt, majd 1849-ben a tavaszi hadjáratban és az isaszegi győzelem fő részese volt.

Damjanich János tábornok

- születési hely: Temesőr (Szerbia) - 1804
- Család: szerb katonacsaládban született, nős, gyermektelen
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Halála Utolsó szavai: ,,Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!")
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa

Szerb származású honvéd tábornok, akinek személyes ellentétei is voltak Haynauval. Századosi rangból gyorsan lépdelt előre a ranglétrán. A Bánságban a szerb felkelők ellen küzdött, majd a tavaszi hadjáratban a 3. hadtest parancsnokaként több győztes ütközetet vezetett. Soha nem vesztett csatát. Lábtörése után kinevezték az aradi vár parancsnokává . A várat 1849. augusztus 19-én átadta az oroszoknak, akik kiszolgáltatták Haynaunak.

gróf Vécsey Károly tábornok

- születési hely: Pest - 1807
- Család: magyar főnemesi családban született, nős, gyermektelen
- Kivégzés helye: Arad
- Ítélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
- Kivégzés: kötél általi halál (Mivel utolsónak végezték ki, halott vetélytársának, Damjanichnak csókolt kezet búcsúzásképpen.)
- Sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlop

Császári és királyi huszár ezredes, majd magyar honvéd tábornok. 1848-ban a Délvidéken, 1849-ben a tavaszi hadjáratban harcolt tábornokként. A fegyverletétel után, október 20-án adta meg magát az oroszoknak, akik kiszolgáltatták Haynaunak. A hadbíróság kötél általi, súlyosbított halálra ítélte.
,,Oltalmazd meg, Mindenható... hazámat"

Tizenhárom nap

Tizenhárom nap. A forradalom tizenhárom napja az 1956. október 23-i tüntetések kezdetétől a szovjet Forgószél hadműveletig, a szabadságharc kezdetéig. Ha a történelem léptékével mérnénk, még a magyar történelemhez mérten is kevesebb, mint egy tízezred részben számolhatnánk.

A legújabb kori magyar történelem dicsőséges tizenhárom napja mégsem valamiféle múló villanás, gyorsan feledhető történelmi pillanat. Az 1956-os forradalom nélkül nem írható le Közép-Európa, Európa, talán még a világ 20. századi történelme sem. Azért nem, mert a forradalom és az ezt követő szabadságharc éles rést ütött az akkor megdönthetetlennek, legalábbis az akkor élő nemzedék életében megingathatatlannak hitt szovjet rendszer talapzatába.
...
A szovjet néphez fűződő ,,barátságról", lényegében a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatról évtizedeken keresztül állították hazánkban is, hogy ,,örök és megbonthatatlan". Ezeket a megdönthetetlennek tekintett realitásokat ingatta meg a magyarországi forradalom és szabadságharc. Elsősorban olyan módon, hogy bebizonyította: a szovjet csapatok jelenléte, a kommunista vezetés diktatúrája, a kétfelől kialakított terror sem feledtetheti egy ország lakosságának jelentős hányadával a polgári társadalom, a parlamentáris demokrácia hagyományait, a felszabadítónak nevezett szovjet haderő tényleges háborús szerepét. Bizonyította azt is, hogy a népnek önrendelkezése, a demokrácia a szovjet mintájú kommunista diktatúrában csupán jelszó, és azok a szép eszmék, amikért - nem csak nálunk, világszerte - milliók lelkesedtek, ebben a diktatúrában nem válhatnak valóra. A magyar nép forradalmát felszámoló, szabadságharcát leverő Szovjetunió tekintélyén látványos és letagadhatatlan csorba esett.
...
Csak harminchárom év múltán vált világossá, hogy a szovjet mintájú társadalmat még kompromisszumokkal sem lehet fenntartani: ha a társadalom megszabadul a diktatúra kényszerétől, a rendszer elhal, és nemcsak hazánkban, hanem bárhol a szovjet táborban. Az 1956. évi forradalom az első lépést jelentette ezen az úton.

Ez a tizenhárom nap, a magyar történelem kevesebb, mint egy tízezred része elegendő volt egy, a történelmet befolyásoló forradalomhoz. Ahhoz kevés volt, hogy kialakuljon a forradalom egységes eszmerendszere, letisztuljanak a lakosság nagy többsége által elfogadott célok. Október 23-a délutánján szinte mindenki megtalálta a jelszavak között a sajátját, és a következő napokban maga is részese lett valóra váltásuknak. De a végcél egységes megfogalmazásához kevés volt az idő.

Forrás: Marossy Endre: 1956 - fiadnak hagyd örökül című könyve