Kozmikus gömbök

A mai fotótechnika révén egyre több felvételen lehet észlelni olyan gömböket, amelyek szabad szemmel nem láthatóak. A nagyobb érzékenységű gépek lehetővé teszik, hogy a képek kinagyításával azok belső szerkezete is viszonylag jó minőségben kirajzolódjon. Egyes gömbök belsejében határozottan jól kivehető körök, illetve körívek láthatók. A gömb külső szélén szabályos kört találunk, befelé haladva viszont a körök már szakadozottak, csak körívek láthatók amelyek az alsóbb körök szintjéhez merőleges vonalkákkal kapcsolódnak. A legbelső kör, a gömbnek a magja szintén szabályos, határozott vastag körvonalból áll. Egy-egy gömbben körülbelül négy-öt kör fedezhető fel.

 Ezeket a körökből álló gömböket viszonylag ritkábban lehet felfedezni a fotókon, azok a gyakoribbak, amelyeknél csupán egy egységes, esetleg foltos opálos színű gömb jelenik meg, mintha a gömb keresztmetszete volna, ugyanakkor ezek mégiscsak gömbök, tulajdonképpen logikailag nem is lehetne ilyen keresztmetszet jellegű felvételeket készíteni, amelyeken ennyire szabályosan láthatók a belső vonalak.

 A gömbök leginkább az esti felvételeken, a fényképező vakuja segítségével válnak láthatóvá a fotókon, ilyenkor visszaverődik a fény a gomb felszínéről, illetve körvonalairól. Nappali fény mellett a háttérből jövő fények erősebbek, így ritkábban lehet róluk felvételt készíteni, esetleg homályosabb helyen, vagy kevésbé erős fényviszonyok mellett akár vaku nélkül is megjelenthetnek a felvételeken. Méretüket tekintve egyébként a leggyakoribbak a tenisz-, illetve a futballabda nagyságúak.

 Gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak, lakásban, teremben, ott , ahol több ember együtt van. Gyakoriak tábortűz mellet, például a tűzön járás alkalmával készített felvételeken rendszeresen láthatók. Nyáron Mallorcán járva, esténként a tengerparton készített felvételeimen tömegesen, ezerszámra voltak láthatók a gömbök. A széles homokos part fölött lebegtek, azonban a közelben lévő sétálóutcákban vagy a szállodák környékén már csak elvétve volt egy-egy belőlük. Mintha a homok által kisugárzott meleg miatt gyűltek volna össze feltöltődni. Viszont máshol, más közegben – amelyik szintén alkalmas a nyári nap melegének visszasugárzására – mégsem volt jellemző az  előfordulásuk. Gyaníthatóan a tengerpart homokja más szempontból lehetett vonzóbb a számukra, és nemcsak a kisugárzott meleg miatt. Lehetségesnek tartom, hogy inkább a kvarctartalmú homokból felszabaduló energia, illetve rezgés befogadása volt a céljuk.

 A gömbök lényegét tekintve korábban úgy véltem, hogy körük lehet a reinkarnálódó lelkekhez, a saját kutatásaim révén, az előző életek meditatív feltárása kapcsán azt tapasztaltam ugyanis, hogy a halál után a lélek csak egy bizonyos ideig őrzi a korábbi életének megfelelő formájú energia testét, később ez lebomlik és felveszi a univerzum optimális formáját: a gömböt.

Egy amerikai kutatócsoport szintén ezekkel a gömbökkel foglalkozik. Hawaii-on tartott közgyűlésükről szóló kiadványuk alapján gyakorlatilag hasonlóképpen vélekednek a gömbökről, ők úgy fagalmaztak, hogy „számos gömb a reinkarnálódó léleknek a megnyilvánulása”. De akkor mi lehet a többi? A kutató csoport viszont nemcsak a levegőben, hanem a tengerben, a víz alatti felvételeiken is találkozott ugyanilyen gömbökkel.

 Kétségtelen, számos jelenség utal arra, hogy ezek lehetnek a túlvilágra, azaz az általunk láthatatlan tartományba kerülő lelkek megnyilvánulásai. Tehát a reinkarnáció körforgásának rabságába kerülő lélek létrehozhatja ezt az optikai jelenséget, viszont a gömbök lehetnek olyanok megjelenései is, amelyek nem feltétlenül vesznek részt a födi reinkarnációban. Mint lények nem öltenek anyagi testet, lényük hordozója ez a gömbbé formálódó energia test. A nem anyagiasult energialények révén viszont azzal kell számolnunk, hogy sokkal bővebb az élő közösség Földünkön, és hogy nemcsak azokat a lényeket kell számon tartanunk, amelyek az általunk látható tartományban anyagi testben léteznek.