szeptember harmadik keddje: |
|
|
|
- a Béke nemzetközi világnapja
|
szeptember 16. |
|
|
|
- Szent Kornél napja
- az Ózonpajzs megőrzésének nemzetközi napja
|
szeptember 21. Máté napja |
|
|
|
Veszelszki Antal 1799-ben kiadott "Száz esztendős kalendáriom"-ában, amit a falusi majoros gazdáknak ajánlott, és adott ki az év 12 hónapjának kalendáriumi szokásairól és tanácsaival, azt írta "Rövid paraszt Praktika"-ként: "Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják."
Ezen a napon Máté evangélistára emlékezünk. Vámszedő volt, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, mert evangéliumát Jézus nemzetségfájának elmondásával kezdi. Olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Több Vámos elnevezésű falu választotta patrónusának a vámon ülő Mátét.
Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét. Ezt a munkát férfiak végezték. Máig élő hagyomány az ültetésre váró búza szentelése. A vetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból vagy háziszövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült. A gazda ilyenkor ügyelt szavaira, szinte szótlanul dolgozott, s a munka végeztével magasra dobta a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza. A Máté napi időjárásból a szőlősgazdák jó idő esetén jó bortermésre számíthattak.
A régi szegedi öregek vetés előtt imádkoztak. A vetőmagra keresztet vetettek: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj! Göcsejben az első szántás első fordulóján a gazda az ekeszarvára akasztotta az olvasóját és imádkozott. Vetésnél pedig a múlt század elején a magvető megmosta a lábát és tiszta fehérneműt vett magára. Nyelve alá három búzaszemet tett, és egészen a vetés elvégzéséig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá vagy köszöntek neki, nem válaszolt. Mint mondták, azért, hogy a madarak nyelve leragadjon, és ne kapjanak rá a vetésre.
A bánáti katolikus bolgároknál a vetőmagot szenteltvízzel hintették meg. Hitük szerint a hétnek azon a napján jó vetni, amelyen az ember Péter és Pál ünnepe után először látja meg a Fiastyúkot.
- a Magyar Dráma napja
- alzheimer világnap
|
szeptember 22. |
|
|
|
- autómentes világnap
|
szeptember 23. |
|
|
|
- ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG
- nemzetközi hulladékgyűjtő nap
|
Szeptember 25. Gellért napja |
|
|
|
Gellért (megh. 1046.) Csanád első püspöke volt. Bencés szerzetesként hazánkba, Szent István udvarába jut, itt a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lesz. Később a bakonybéli remeteségbe vonul vissza, de közben a király őt emeli a csanádi püspöki székbe. Szent István halála után, a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére kerül, ők ölik meg, letaszítva a Duna melletti 3 és később az ő nevét viselő 3 magas hegyről. Holttestét Csanádra vitték, egyik ereklyéje a szegedi Fogadalmi Templomban látható.
Szent Gellért hegye a hazai mondavilágban a boszorkányok gyülekezőhelye. Egy budai szőlőmunkás mondta a múlt század végén, hogy még most is vannak boszorkányok a hegy belsejében.
Topolyán az ördöggel szövetségre akarók éjszakája Gellért éjszakája. Aki el akarja sajátítani a boszorkánytudományt, az ezen az éjszakán éjfélkor menjen a keresztútra, vigyen magával krétát, húzzon vele maga köré kört, hogy védve legyen. A körből tárgyalhat azután az ördöggel, akit arról ismer fel, hogy tüzes nyelve van, a szeme világít, iszonyatosan fekete és kénkőszagú, büdös. Ha megkapta a "tudományt", a boszorkányságot, akkor öregasszony képében vagy fejetlen ló, óriási bakmacska, parázsló szemű vörös kutya, anyadisznó, és még ki tudja, minek a képében nem, kísérthet, okozhat kárt, bajt a másik embernek.
|
szeptember 26. |
|
|
|
- a tiszta hegyek napja
-az európai nyelvek napja
|
szeptember 27. |
|
|
|
- idegenforgalmi világnap
|
szeptember 28. |
|
|
|
- Szent Vencel napja
|
Szeptember 29. Mihály napja |
|
|
|
Szent Mihály, Gábor és Rafael főangyalok napja (Szent Mihály arkangyal ünnepe. . Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.)
Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány úgy tartja, Szent Mihály a túlvilágra költöző lélek bírója, kísérőtársa. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább menyegző, mint fekete gyász. A halottnak ősi szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a vőfélye, ő kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzőre, Urának örömébe. Az ő oltalmára bízzák, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. Tápai szólás szerint aki meghalt, azt mögrúgta a Szent Mihály lova. Az eszköz és kifejezés egyébként országszerte ismeretes.
Szent Mihály naphoz sokféle időjárással kapcsolatos hiedelem fűződik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre lehetett számítani. A pásztorok az állatok viselkedését kísérték figyelemmel, s abból következtettek a várható időjárásra. A természetben, az időjárásban is változás áll be, Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. "Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár." Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szamosháton pedig azt modják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet". A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette. Ez az időszak Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott. A gazdálkodóknak a számadás napját is jelentette, a pásztorok hazahajtották az állatokat, elszámoltak, kezdetét vette a kukoricatörés. Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán. Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentős ünnepe volt. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a "váltakozás" napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek.
Ekkorra már megforrt a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
Főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken.
Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak. A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket: Asszonyok, asszonyok, gatyamadzag, pöndölmadzag, vékony madzag, vastag madzag, széles madzag, keskeny madzag, fehér madzag, sárga madzag, Nem dicsérem, jól megmérem, Tessék kérni!
De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek.
Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
- a Pákozdi csata |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
