Az igazi védőszentjének napjának kiderítéséhez méréseket kellett végezni. Ezt a fent említett pécsi Keszthelyi Sándor és neje illetve a debreceni Zajácz György csillagász végezték el. A mérés nehézségeiről hadd idézzek barátom leveléből: "…Persze a fő baj az volt: nem falak álltak ott, hanem a valamikor régész által kiásott és utána visszatemetett falak helyett jelzésszerűen függőleges karok, fahasábok jelöltek körben, ellipszis alakban. Nagyon nehéz volt mérni, mert csak érezni lehetett a templom irányát. Sem az északi, sem a déli fal nem volt felismerhető, inkább a templom hossztengelyét saccoltuk meg. A nejem odaállt a nyugati bejárathoz (az elég jó fix hely volt) a Zajácz meg a keleti íves végződés közepéhez: én meg a templomhely közepén mozogtam a mérőléccel, ok meg intettek, hogy erre vagy arra. Plusz-mínusz 5 fok lehet itt a tévedés....de nem lehetett mást csinálni..."

Mérési adat:
Debrecen. Nagycsere. Jankó-hegy. Szentjánosi templomrom. 86,3 fok Szent János.

Ennek figyelembe vételével (ha a védőszent tényleg Szent János):

Az eltérés, mint látjuk 36,36 fok! Ez hatalmas! Számoljuk ki most azt, hogy milyen védőszentek jöhetnek számításba, ha az általunk mért adatot vesszük figyelembe.

Míg március 22-e közelében Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét találjuk (március 25.), addig szeptember 8-án Szűz Mária születését (Kisboldogasszony napja) ünnepeljük. Nagy a valószínűsége annak, hogy a templom titulusát később kapta Szent Jánosról.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII-XIII. században épült nagycserei templom Kisboldogasszony (Szűz Mária) templomaként épült fel.