. A mai református Nagytemplom helyén a XIII. században először egy kis egyenes szentélyzáródású kis templom állt, amelyet az 1290-es években építettek át. Azután ezt nevezték el Szent András templomnak. Felszentelése 1297-1317 között volt. 1564 őszén a várost pusztító tűzvész súlyosan megrongálta és több mint 60 évig romos állapotban volt. 1626-28 között épült újjá Bethlen Gábor támogatásából. 1640-42-ben épült a Verestorony, mely az I. Rákóczi György által adományozott harang számára készült. Az így kialakult Szent András templom az 1802. évi rettenetes tűzvészben teljesen leégett. 1805-21 között építették fel helyén a református Nagytemplomot. A Szent András templom alapjait 1980-81-ben tárták fel.

Nézzük tehát, hogy a mérések és az azt követő számítások alapján milyen adatok jöttek ki:

Az adatok azt mutatják, hogy a mérések alapján kiszámított védőszent napja(i) még csak jóindulattal sem Szt.András nap (november 30.) közeliek. Mivel a templom tengelye kelet és északkelet közé esik (45 < PA < 90), ezért a védőszent napja tavaszra v. nyárra esik. Szt.András pedig téli védőszent, így a templom tengelyének kelet és délkelet közé kellene esnie (90 < PA < 135). Hogy pontosan merre, azt a következő számítás mutatja:

Mint látjuk, a templom tengelyének PA=126,64 azaz kelettől 36,64 fokra kellene állnia délkelet felé. Tehát a mért érték a számított értéktől 36,43 fokkal áll északabbra. Ez óriási eltérés, bár nem meglepő! Az országos kép is azt mutatja, hogy a templomok 80-90 %-a nem néz a "téli"védőszent, azaz Márton, András, Miklós, Katalin napjának megfelelően.
Viszont tudjuk, hogy a 12. században, a Szent András templom felépülése előtt először egy kis egyenes szentélyzáródású kis templom állt itt, amelyet az 1290-es években építettek át.
Már említettem, hogy a korai keresztény templomainkat később bővítették szélességében, vagy hosszában, de ezt valamelyik falának megtartásával végezték, így az iránya nem változott. Tehát a korábbi kis templom iránya "kőbe fagyva" maradt meg, s később ennek az alapjára épült fel a Szent András templom.

Mi lehetett ennek a kis templomnak a védőszentje?

Ezt a mért adatok alapján kiszámított két dátum segítségével állapíthatjuk meg. Július 27-e közelében Szent Anna ünnepe található (július 26.) Jusztinián császár Konstantinápolyban már a VI. században templomot épített Szent Anna tiszteletére, de XIII. Gergely pápa csak 1584-ben tette általánossá az ünnepet. Mivel a vizsgált templomot a XIII. században építették, nem valószínű, hogy védőszentje Szent Anna lenne. A júliusi dátum elhagyásával csak a május 4-i dátum maradt. E nap környékén két ünnepet említhetünk meg. I. László királyunk 1092-es szabolcsi zsinaton hozott törvénye szerint május 3-án kötelező ünnepet tartani Szent Fülöp és Jakab illetve a Szentkereszt megtalálásának emlékére. A mérések statisztikájának ismeretében kimondhatjuk, hogy míg Szent Fülöp és Jakab egy templomnak sem lett a védőszentje, a Szentkereszt feltalálásának tiszteletére 151 db templomot emeltek.

Nagy a valószínűsége, hogy a debreceni Szent András templom előzményeként a XIII. században épült kis ismeretlen templom Szent Kereszt templomaként épült fel.