Régi magyar áldás: Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed. Legyen áldott benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess, legyen áldott a Nap sugara és melegítse fel szívedet, hogy lehess meleget osztó forrás a szeretetre szomjazóknak és legyen áldott támasz karod a segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad minden hozzád fordulónak, legyen áldást hozó kezed azoknak akik érte nyúlnak. Végül legyen áldott immár minden hibád, bűnöd, vétked, hiszen Aki megbocsátja, végtelenül szeret téged.