- Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500.000 magyar
 érkezik a Kárpát-medencébe,
-  és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal (16 000
>> 000), akkor láthatjuk,
 hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarságság
 lélekszámát illetően?

- A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt
 és ma
mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 
8,5-szeres
növekedést jelent.

- Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a
rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence
 területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk
 magunkkal?

- Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig
 értjük,
 hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk?
- Shakespeare drámáit, a művelt; angol már csak szótár segítségével képes
 elolvasni, mivel
 annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta
 nyelvtanát és szókincsét.
 Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!

-  Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200.000.
 magyar népdalt,
amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is.
A 80 milliós Németországban összesen 6000(!) népdalt tudtak 
összegyűjteni.

- Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű
sárkányt, még nyelvtani szinten sem.
Nincs szavuk rá.

 -  Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús
 megfőzésének módját?
 Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst.
 Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel
 való összefőzést.
 Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt
 ételeinkben.

-Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert
 mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot
kaftán). Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt addig mi behoztuk a
 háromnegyedes sarkos cipőt.
Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére.
 Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót
 népviseletbe felöltözni,
 akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.

- Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és 
állatvilággal
rendelkeztünk,
 amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből.

-Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által,
hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni
őshonos állatfajaink nagy részét?
 A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a
 három mangalica fajtát,
 a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem
 lehet őket keresztezni, az országból kivinni.
 Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az
 osztrákok már levédték előttünk.

-  Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve?
 Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán
 fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma,
 a Kárpát-medencében van.

-  Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi
720-ból,
a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

-  Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és
 Németország tőlünk vette át?

-Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi
 honosítottuk meg a világnak ezen a részén?
 Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető,
 hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak . Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!

-És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről.

-  Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem
 hiába íródtak le.
Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni
 nem szégyen!
 S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és
kulturális csapdában,
 amit nekünk állítottak Brüsszelben.

- S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja
 velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet
 bizonyságul: Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen 
a
 magyarokkal.
 Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek
 nagyjaikra, és büszkék a múltjukra.
 Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia
idején megvalósították Talleyrand elméletét.

-  És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány
Péter
Tudományi Egyetemre, mert féltek,
 hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat?
 S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld.
 Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később vajon
 újra lesz-e földindulás?