13.A lélek szerkezete |
x |
2006.05.22. 14:52 |
|
A lélekkutatás már régóta foglalkoztatja az emberiséget, ám akár vallási, akár materialista módon próbálták megközelíteni a kérdést, igazából nem sok sikerrel jártak.
|
12, A Mágia színe |
x |
2006.05.18. 14:57 |
|
Van-e fekete vagy fehér mágia? És van-e szürke tartomány? Van-e színe a mágiának? Ha a kés magában hordozza, hogy gyilkos szerszám, vagy kenyérvágó eszköz, akkor a mágia is lehet fekete és fehér. Ha a kés csupán egy sokcélúan alkalmazható tárgy, akkor nem. A mágus céljától függ, mire használja a tudását.
|
11, A tüzönjárásról |
x |
2006.05.18. 14:56 |
|
"A fizikai világ - testünket is beleértve - a megfigyelőt tükrözi. Ugyanazon módon formáljuk a testünket, mint ahogy a környező világról is kialakítjuk a tapasztalatunkat. Az érzékelés automatikusnak látszik, de valójában tanult működés. Az, hogy milyennek érzékeljük a világot, amelyben élünk - testünk megtapasztalását is beleértve -, teljesen attól függ, hogy milyennek tanultuk meg látni.
|
10, Sok van a rovásunkon? |
x |
2006.05.18. 14:54 |
|
Sokáig vita folyt arról, hogy volt-e őseinknek a Kárpát medencébe érkezés előtt saját írásuk? A mostanában erre a kérdésre adandó válasz tudós körökben: IGEN.
|
9, Pálosok |
x |
2006.05.18. 14:52 |
|
A pálos rendet Boldog Özséb alapította 1252-ben, amikor a Pilis hegységben élő remetéket egy közösségbe gyűjtötte össze. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melyet a Szentszék 1308-ban hagyott jóvá.
|
8, A hatodik érzék lenyomatai az aurán |
x |
2006.05.18. 14:51 |
|
Az ember aurája nem csupán egy összefüggő egység – mint azt sokan elképzelik, hanem több rétegből álló nagyon érzékeny energiahálók összessége. Az aura rétegeit már igen régóta ismerik és mostanában egyre aktívabban kutatják is az orvosok, fizikusok és természettudósok.
|
7,A mennyei és földi hierarchia |
x |
2006.05.18. 14:49 |
|
A Teremtő négy leánytestvért és az első generáció kilenc fiát és kilenc lányát teremtette. A második generációt ez a kilenc páros hozta létre: mindegyikük teremtett kilenc fiút és kilenc lányt.
|
6,Akia, Atlantisz filozófi |
x |
2006.05.18. 14:47 |
|
Az AKIA a legősibb filozófia és gyógymód a földlakók életében. Kezdetben – mármint a Földön – volt TOREOS – amit megszokásból ATLANTISZnak hívunk -, az első földlakók és a gyógymód, amit AKIA néven emlegettek. Mint minden valamirevaló gyógymód, AKIA mögött is állt egy erős filozófia, amin keresztül az AKIÁt művelték és tanították.
|
5, Névadás, forrás: ezo baba |
|
2006.04.18. 08:26 |
|
KI miért milyen nevet ad a gyermekének, avagy hogyan választjuk gyermekeink nevét.
Névadás
A gyermek születését megelõzõen az egyik, mamák számára is legnehezebb és mégis legizgalmasabb feladat a névadás. A nevek eredete már-már követhetetlen. Az ember az õsidõk óta elnevez dolgokat. Amit elnevezett azután arról bármikor tud beszélni, a nyelv szimbolikus értelmû lesz. Az emberiség pedig egyre csak fejlõdött, s már túllépett elsõ életszakaszán, képes volt akkor éppen nem látható dolgokról is beszélni. Ez a folyamat ugyanígy megtalálható a gyermekeknél. Mondhatni az emberiség fejlõdése a makrofolymat, a gyermeké a mikrofolyamat.
A nevek azonban nem egyszerû hangzók voltak, próbálták egyértelmûvé tenni a tárgyat, a fogalmat. S ehhez kapcsolódot a legfontosabb tény, melyet már az õsidõkben is ismertek a természeti népek: a név hatalmat ad a tárgy, az erõ fölött, megköti energiáját. Éppen ezért az emberek igyekeztek idõrõl idõre minden egyes újonnan megismert vidéket elnevezni. Többnyire nem kitalált szavakkal illeték a helységeket, leginkább valamilyen természeti képzõdményre utaltak, mint például Nagy Síkság, vagy Fekete Völgy. Névadásunkban mindez ma is jellemzõ, sõt az újabb nevek között használatosak olyanok is, melyek számunkra nem idegen nyelvû tõbõl erednek, hanem gyakorlatilag értjük a teljes szót. Az ilyen újkeletû nevek pl: a Felhõ, Csillag, Angyalka, Málna, Alma, Fahéjka, Ajándék, és például, hogy furábbat is említsek: a Halál nevek.
Régen mindez természetes volt. A keleti kultúrákban, és például az indián névadásban jellemzõ volt, hogy valakit képességei, jelleme szerint nevezzenek el. Gyakorlatilag amint bemutatkozott valaki, azzal már egyfajta ismeretet is a másik kezére bocsátott magáról. De a neveket nem is egyszerûen kapták a gyermekek, bizonyos életkorukig volt egy "elõ" nevük, ez töbnyire olyan név volt, amely valamely istenséghez kötötte a babát, minden esetre védõ név volt. E név erejének a védelme alatt állt a gyermek. Azután egy bizonyos élekorukban - ez változó volt lehetett 9-10 és, volt ahol ennek akár duplája is elõfordult- ki kellett érdemelniük egy nevet, vagy addigi jellegét minõsítették ezzel, vagy ki kellett állniuk valamilyen természeti próbát, erõpróbát, önállóságról kellett tanúbizonyságot tenniük, és ez alapján kapott nevet a fiatal. Természetesen az így kapott nevet azután nagyon büszkén viselték.
A legfontosabb az volt: tudták, a név megköti az erõt, a jelentést, és valóban felruházza viselõjét egyfajta varázserõvel. Ez ma is létezõ dolog, ha valaki egy kicsit jobban szemügyre veszi ismerõseit és megnézi kinek mit jelent a neve, könnyen arra a következtetésre juthat, mint én, az ember jellemére kihat a rárótt név. A "rárótt"... milyen vicces is, ahogy említjük ezt, szülés után a gyermekre növények levével, volt hogy vérrel írták a nevét. Hogy miért? Ezzel jelezték az erõknek és az ártó szellemeknek, hogy a gyermeknek van neve, meg van kötve, a gyermek az övék, lelkét nem ragadhatják már el. A névadás ezért fontos szertartás is volt.
Az ókorban és azután, különösen a középkorban divat lett a szülõk utáni névadás. Valamelyest még ma is dominál ez a szokás, de egyre többen eltérnek tõle. Azzal, hogy az elsõ leányt anyjáról, az elsõ fiút pedig apjáról nevezték el: a szülõk elõtt tisztelegtek. Valahol pótolták õket ezzel, továbbvitték jellegüket, erejüket, tovább örökítették magukat az utókornak, s a fiatalok erre voltak büszkék. Az uralkodóházakban egyébként születési sorrendben öröklõdött minden cím, nem is lehet ez véletlen, a szülõ személyét az azonos nevû gyermek továbbgördítette és remélték hasonlóan , legalább akkora uralomra tör majd a fiú, mint apja. Ez a névadás is fontos szerepet töltött be, ám kisebb hangsúlyt fektettek a jelentésre.
A mai névadásban a legnagyobb hangsúlyt a hangzásra fektetik. Nehéz a helyzet, hiszen a gyermek már akár meg is változtathatja nevét. Míg régen nagy tisztesség volt a szülõk nevét viselni, ma már erre csak nagyon kevesen figyelnek és a gyermek meg is mondja/mondhatja, ha nem tetszik a néki adott név. Lehet ez nem szép, s nem túl hagyománytisztelõ berögzõdés a modern korban, lázadó természet szülte gondolat... de érdemes eltöprengeni, ha egy gyermek képtelen megbarátkozni nevével és van esetleg egy másik, melyet magáénak érez, valószínû õ inkább azt a jelleget viseli magán. Érdemes meghallgatni véleményét. Persze nehéz mindezt a születés idején meghatározni. A nevekrõl azonban nem csak szavakkal kérdezhetjük meg a gyermeket, hanem meditációban is. Ha tetszik valami egy babának akkor azt a pocakban való mocorgással határozottan képes jelezni. Egyébként érdemes intuíciónkra hagyatkozni, különösen a nõknek igen fejlett ez a képességük. Ha más nem is, de az hasznos lehet, ha kettõ nevet adunk a gyermeknek, így felnõtt korában választhat, neki mi tetszik, és két komoly j |
4, Az idő ősállapota a népművészetünkben |
forrás. Ufo magazin, Kisfaludy Gy. |
2005.12.16. 06:38 |
|
Az idő ősállapota a népművészetünkben
Az elmúlt hónapokban megjelent cikkeimben többször utaltam arra, hogy népművészetünk a szent tudást őrzi – és most szeretnék bemutatni néhány káprázatos bizonyítékot. Ezek az ereklyék persze eddig is ismertek voltak, de most tartalmi feltárásukkal új értelmet fognak nyerni a profanizált titkok.
Az aratásnál sok nép – külön ünnepségen köszöni meg Istennek a termést. Mi, magyarok a búzát is életnek nevezzük, gondoljunk csak a mindenki által ismert Grófi szérűn című Ady versre, és annak is arra a sorára, hogy „miért fáj neked az égő élet, hisz nincs benne részed soha”. A búza és a búzából sütött kenyér is szent a nép előtt, amelynek szép hagyománya augusztus 20-a, az új kenyér ünnepe. A keresztények Isten testének is mondják a kenyeret, és Isten vérének a bort. Vajon honnan a szokás, mi is az értelme ezeknek a manapság már inkább csak szimbolikusnak hitt/degradált?/ népszokásunknak?
Az aratási ünnepen a szalmából különleges díszeket fontak az aratók, amelyekkel az ünnepi helyszíneket és a házukat is fel szokták díszíteni. Miből is fonják a díszeket? Amint az előbb felhívtam rá a figyelmet: életből. Mi köze van hát az életnek a díszekhez? Sokkal több, mint azt elsőre gondolhatnánk!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
