4. A FEHÉR ÉS A FEKETE MENYASSZONY
Magyar Adorján 2008.04.20. 06:27
Egy asszonynak volt egy édes- és egy mostohalánya. Valamely nap arra járt egy koldus, aki azonban maga az Isten volt, aki azért öltött ily alakot, lássa milyenek az emberek, most pedig ezeknél kért útbaigazítást.
A FEHÉR ÉS A FEKETE MENYASSZONY
(Német népmese.)
Egy asszonynak volt egy édes- és egy mostohalánya. Valamely nap arra járt egy koldus, aki azonban maga az Isten volt, aki azért öltött ily alakot, lássa milyenek az emberek, most pedig ezeknél kért útbaigazítást. Anya és leánya őt válaszra sem méltatta, de az árvalány a helyes utat neki szívélyesen megmutatta. E jóságáért Isten a leánykát csodálatosan széppé tette, sőt számára lelkiüdvösséget is biztosított, míg ama máskettőt fekete arcúvá tette.
De volt az árvalánynak fivére is, Reginer nevű, aki a király kocsisa volt. Reginer a nővérét nagyon szerette, annyira, hogy róla arcképet festtetett, hogy ezt szobájába akasztva, így nővérét minden nap láthassa.
A király özvegyember volt. Hallott a kocsisa szobájában levő szép arcképről és látni akarta. A képet elhozatta, mire a lány szépsége annyira elbűvölte, hogy beleszeretett. Királyi hintóba a leány számára aranyos ruhát tétetett, Reginernek pedig azt monddotta, hajtson el és nővérét hozza el, mivel feleségül akarja venni. Reginer nagy örömmel el is hajtott, de otthon természetesen az asszony és leánya is a hintóba szállott, hogy Reginer nővérét kísérjék. De az asszony, mivel boszorkány is volt, Reginert félig vakká, nővérét pedig félig süketté tette.
Mikor feleútan jártak, Reginer, aki hajtott, visszanézett és azt mondotta :
— Testvérem, jól takarjad be magad, hogy meg ne fázzál.
A leány pedig, mivel most nem jól hallott, a másik kettőt kérdezte, hogy mit mondott. A boszorkány felelé :
— Azt mondotta: nővéreddel ruhát kell cseréljél. A szegényke szót fogadott.
Egy idő múlva Reginer ismét hátrafordult és mondotta :
— Testvérkém, magad jól takarjad be, hogy meg ne fázzál. Ő meg a máskettőt ismét kérdé :
— Mit mondott ?
A boszorkány felelé :
— Azt mondotta, hogy nővéreddel főkötőt is cserélned kell. Szegényke szót fogadott.
Egy idő múlva, mialatt épen egy hídon haladtak, Reginer megint hátranézett és azt mondotta :
— Testvérkém, jól takarjad be magad, hogy meg ne fázzál. Ő meg kérdezte :
— Mit mondott ?
A boszorkány felelé :
— Azt mondotta:—nézzél ki az ablakon.
A szegényke most is szót fogadott, de mialatt az ablakon kihajolt, az a gonosz hátulról oly erősen meglökte, hogy szegényke a folyóba esett. Reginer pedig, aki most rosszul látott, ezt nem vette észre. Ámde a leányka nem fulladott a vízbe, hanem nagyon szép kacsa lett belőle.
Mikor aztán megérkeztek, a király a csúnya lány láttára nagyon megharagudott Reginerre, mert azt hitte, hogy ez őt megcsalta, amiért börtönbe vetette. A boszorkány pedig oly ravasz volt, hogy sikerült csúf lányát a királlyal elvétetnie.
Egy este a király konyhájába egy igen szép fehér kacsa jött be. A konyhában már senki más nem volt, csak egy mosogató legényke. A kacsa így szólott hozzá :
— Gyújtsál tüzet, hogy tollam szárogathassam.
És mialatt szárítgatta a tollát, kérdezte a legénykét :
— Mit csinál fivérem Reginer ?
— Börtönben van.
— Mit csinál a fekete lány ?
— A király karjában van.
Mondá a kacsa :
— Isten irgalmazzon.
Ezzel elment.
De a következő este a kacsa megint eljött és mondotta :
— Élesszél tüzet, hogy tollam szárogathassam.
Mialatt szárítkozott, kérdezte :
— Mit csinál fivérem Reginer ?
A legényke felelé :
— Börtönben van.
— Mit csinál a fekete lány ?
— A király karjaiban van.
Mondá a kacsa :
— Isten irgalmazzon.
Ezzel elment.
Reggel a legényke bement a királyhoz és elmondotta neki, milyen különös dolog történik a konyhában minden este.
Ezen a király nagyon gondolkodóba esett és este ő maga is a konyhába ment, hallaná, mit beszél a kacsa. Ez meg is jött, de a király kardot rántott és a fejét lecsapta. Azon pillanatban a kacsa szép leánnyá visszaváltozott és a királynak mindent elmondott. A király a két gonosz nőt kivégeztette, a szép leányt pedig feleségül vette.
E mese okszerűtlenségei és némely része erőltetettsége különösen feltűnő. Ilyen a „félig süketté” és „félig vakká tevés” is, ugyanilyen, hogy a csúnya leányt minden ésszerűség ellenére a király feleségül veszi. Az pedig, hogy a szép kacsának fejét minden ok és bevezetés nélkül lecsapja, egyenesen bántó. Különösen értékesek benne a fönnmaradott indítékok azonban :—A képmás készítés, a leány vízbevetése, valamint a leány fekete volta.
|