Somogyvámos
2007.11.12. 12:37
Az aranylón ringó gabonatáblák közül négyszögbõl nyolcszögletûvé formálódó templomtorony emelkedik ki, amely immár nyolc évszázada ellenáll a szeszélyes idõjárásnak. E helyen megérinti a történelem a látogatót, hiszen ma is áll a Puszta-torony nyugati fala, látható a szentély maradványa és beleshetünk a felhõk felé nyújtózkodó téglacsúcsos toronyba. A mostani látvány segít elképzelni a XII. században felépült templom egészét. Abban az idõben e helyen volt Vámos falu. A romot újabban fehér festék borítja, amely a mûemlék megóvása miatt került a külsõ felületre.
Somogyvámos történelme az avar időkbe nyúlik vissza: a Táncsics utcában például e kor temetőjének nyomaira bukkantak az 1940-es években, amikor az építkezések során csontokat, cserépedényeket, lószerszámot találtak. 1968-ban kezdték el a falu közelében lévő Ihász-dűlőben álló középkori templomrom régészeti feltárását. A középkorban a mai Somogyvámos határában egy Csopak nevű falu feküdt, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt - erről írásos emlékek is fennmaradtak. A hódoltság alatt azonban teljesen elpusztult az a település, majd lassan a neve is feledésbe merült. A közelében azonban akkor már állt Vámos falu, ahol most a román stílusú templom romjait találjuk. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel az utókornak.
|