Debrecen-Szentlászlófalva. (Szent László templom)

Lokalizálását helytörténészek a mai Rákóczi és Csapó utcák által bezárt részen lévő halmazfalu területére teszik. A templomra és a Szent László utcára (ahol a templom állt) vonatkozó írásos emlék viszonylag kevés. Az utca hollétének kiderítésére többen is vállalkoztak, de idáig senkinek sem sikerült. Írott emlékekből -hollétére vonatkoztatva- csak kevés információ nyerhető:
-1503. Korvin János oklevele szerint azokat "kik Debrecenben a Szent László utcai templom körüli puszta helyeket megülik és beépítik, minden cenzus és díj fizetése alól mentesíti". Ebből csupán azt tudjuk meg, hogy a templom és környéke ekkor elhagyatott volt és a templomot egy tágasabb tér (esetleg vásártér) veszi körül. - Debrecen város magisztrátusi jegyzőkönyvei csak 1549 és 1572 között említik az utca nevét. Jelenleg írott bizonyíték, hogy az utca neve 1572-ben még élt.
- Az 1570. és 1572. évi jegyzőkönyvi adatokból kiderül, hogy az utca észak-déli irányú volt. Négy házeladási feljegyzés is említi az utca irányát, ami észak-déli volt.
Tételezzük fel, hogy Szent László templomát pontosan keletelték, tehát tengelyének iránya a június 27-i kelő Nap irányába állt. A számításokat az alábbi táblázat mutatja:

Vegyük most elő Debrecen első térképét, amely csak sajnos XVIII. századi. (DvT.2. /1750/ v. DvT.34. /1771/ jelzetűek) Az 1750-es térkép bal alsó sarkában ott láthatjuk a térkép rajzolója által felvett csillagászati (Septemptrio) és mágneses északi irányt (Declinatio Magnetis). Tudniillik, hogy a valódi vagy csillagászati északi irány sohasem alatt sem változik meg, azaz az egyszer pontosan kimért és térképre szerkesztett irány ugyanaz marad. Tehát a mai térkép északi iránya, azonos a 200 évvel, vagy a 800 évvel ezelőtti északi iránnyal. Így a térkép sarkában lévő földrajzi (csillagászati) észak azonos marad. Itt mondjuk 100 ezer év alatt lehet változás, ugye a kontinensek táblái mozognak, illetve lassan elfordulnak. Csak a mágneses észak változik. Nagyon jól látszik, hogy 1750-ben az iránytű Debrecenben jócskán (kb. 20 fokot) eltért NYUGAT felé a csillagászati északtól, míg ma KELET felé tér el kb. 3 fokot.
Tehát megvan az északi irányunk. Ehhez képest rajzoljuk a templom tengelyének vonalát kelet felé 51,53 fokkal. Ebbe az irányba kellett állnia hajdan a Szent László templomnak.
Látjuk azonban (1. rajz), hogy inkább kelet felé áll, (45 < PA < 90) mint a Szent László (?) utca tengelyébe. A hajdani Szent László utca -kutatásom szerint- a földesúri castellumtól a Szent László templomig, azaz Debrecen faluból indult Szentlászlófalvába a későbbi Nyomtató - Leány - Maróti utcák vonalán. A templom építésére az utca végén egy kis -ma már beépített- tér van, mely magában hordozza a templom helyét s a körülötte megrendezendő vásárok helyét is.