. Első okleveles említése 1273-ban, mint a Sártványvecse nemzetségi Bajoniak birtokaként szerepel ugyanúgy, mint a XIV.-XV. századokban. A XV. század utolsó harmadában viszont a Szepesi család részbirtoka. Az 1550-es években több mint kétszázan lakják, de 1576-ban már pusztabirtokként szerepel. A török valószínűleg 1574-ben pusztította el. 1576-tól fokozatosan Debrecen tulajdonába kerül. Fancsika temploma 1170 előtt épült román stílusban. A templomrom helye a diószegi útfélen, az úgynevezett Templomhegyen van, melyet 1982-ben tártak fel.

Július 28-a közelében Szent Anna ünnepe található (július 26.) Jusztinián császár Konstantinápolyban már a VI. században templomot épített Szent Anna tiszteletére, de XIII. Gergely pápa csak 1584-ben tette általánossá az ünnepet. Mivel a vizsgált templomot a XIII. században építették, nem valószínű, hogy védőszentje Szent Anna lenne. A júliusi dátum elhagyásával csak a május 4-i dátum maradt. E nap környékén két ünnepet említhetünk meg. I. László királyunk 1092-es szabolcsi zsinaton hozott törvénye szerint május 3-án kötelező ünnepet tartani Szent Fülöp és Jakab illetve a Szentkereszt feltalálásának emlékére. A mérések statisztikájának ismeretében kimondhatjuk, hogy míg Szent Fülöp és Jakab egy templomnak sem lett a védőszentje, a Szentkereszt megtalálásának tiszteletére 151 db templomot emeltek.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII. században épült fancsikai templom Szent Kereszt templomaként épült fel.

Tehát ezek lennének a ma is látható, könnyen mérhető Debrecen környéki templomromok adatai, védőszentjeinek számításai. Van azonban a környéken, Nagycserén, az Erdőspuszták mélyén, a Jankó-hegyen található Szentjános templom romjai. Különös kis templom volt ez hajdanán: rotunda (körtemplom), alaprajza egy lóheréhez hasonlítható. Ezen a vidéken az ilyen templom kuriózumnak számít.