A teremtés következő fázisai is korrektül megvannak az "életbe", a gabonába rajzolt ábrák között. Ez az ábra a Kaosz gerjedési szabályát mutatta, amikor a Víz a Tüzet, a fénysebesség feletti sebességgel mozgó forrást keletkezteti. A lenti képen már az univerzum fennmaradásának alapelve látható. Így keletkezik és működik egy fénykvantum. A körök átmérőjének a csökkenése az emanáció inverze, magyarul a fénysebesség többszörösével haladó kiáradó forrás ilyen eseményhorizontot kiárasztó tartamrendszert hagy hátra. Itt az egyre kisebb körök ezt világosan mutatják. No de, mit akar tanítani az a kis holdacska a legkisebb kör előtt?

Itt, a fenti ábrán, mind a két oszcillációs periódust ábrázoltuk. A valóságban csak minden második van ebben a valóságban, (a mi oldalunkon) vagyis ezeket a gömböket ki kell hagyni gondolatban. Ez utóbbit mutatja a fenti gabonakör. De miért is rajzoltak a forrás elé egy "holdat"? A Hold a nőiség princípiumát hordozza, vagyis a másodikat (Éva), ami mögött semmiféle rasszizmust nem kell keresni, hiszen ez nem biológiai nemiség. Az előbbi azt is jelenti, hogy Nem a primer, hanem a szekunder energiához tartozó az ábra. Vagyis a fenti ábra a miáltalunk is ismert fénykvantumot tanítja, ehhez tartozó ábra. A zöldes eseményhorizonttal ábrázolt körbeszáguldó tachion sebessége a fénysebesség ötszöröse. Ezzel a sebességgel tudja megtenni a tachion a teljesnek látszó fordulatot, de a fordulat csak a legnagyobb gömb közepén válna teljessé, és nem annak a felszínénél. Ha beleér a legnagyobb gömbbe, akkor eléri saját terjedő időrendszerét, és ezzel időhurkot, idő-visszacsatolást hoz létre, amelyben lényegében meglátja saját magát a saját jövőjében. Előtte, a jövőjében meglátja a saját régebbi állapotát, és mindig azt látja, amilyen aktuális időrétegben mozog.