A fenti sorok talán sokak számára egyszerű vallási megfogalmazásnak, vagy ami még rosszabb, puszta zagyvaságnak tűnhet, pedig valójában igen komoly kozmikus tudást takar. S ha megfigyeljük a sorok rovásba fektetésének időpontját, talán érdemes elgondolkodnunk egy picit, hiszen ebben az időben még sehol sincs a kereszténység, annál inkább létezett viszont az ősi magyar vallás és műveltség. Vajon mit tudhattak az őseink a teremtés tanáról, a világ működéséről, amit mi már nem, legfeljebb csak foszlányokban?

A világon sokan gondolkoztak már azon, és sokféleképpen próbálták megmagyarázni, hogy hogyan is történhetett a világ teremtése. Sokáig úgy tűnt, hogy ebben a kérdésben sohasem lesz megegyezés, hiszen a vallások és a materializmus által felvázolt, - egymáshoz képest igen szélsőségesnek mutatkozó - elképzeléseket lehetetlen közös nevezőre hozni. Magyarország talán legfiatalabb – de majd látni fogjuk, hogy egyúttal a legrégebbi is – tudományága az időfizika. Ez a kifejezés voltaképpen a világ keletkezését, az univerzum szerkezetét vizsgáló tudományágat jelenti. Több éves kutatómunka során a magyar időfizikusoknak sikerült végig modellezniük a teremtés egész folyamatát, figyelembe véve mind a fizikai törvény­szerűségeket, mind azt a sok rejtett tudást, amit az egyes vallások és kultúrák szent iratai, fennmaradt emlékei, hagyatékai megőriztek az utókor számára